Az Európai Bizottság idén már harmadszor nevezi meg a kontinens legzöldebb városait, a rangsorban azok a helyek szerepelnek, ahol 200 ezernél többen laknak. A vizsgálat elsősorban a közigazgatást, a környezetbarát politikát vette górcső alá, de sokat nyomott a latban a csökkentett forgalom és zajszint, a jó levegőminőség, a zöldterületek nagysága, a biológiai sokszínűség és a tartós földhasználat voltak. 2010-ben Stockholm kapta a díjat, míg a 2011-es évben Hamburgot illeti a cím, mindkét város az energiatakarékos technológiákkal és a kiváló infrastruktúrával vívta ki magának az elismerést. Érdemes végignézni a jövő évben esélyes városokat is.
Barcelona: A katalán város évek óta visszaszorítja a szén-dioxid kibocsátás mértékét. Egész lakóház tömbök kínálnak olyan otthonokat, ahol a lakók elég közel lehetnek a természethez. 2000 óta ráadásul valamennyi új építésű ház napkollektorokkal van felszerelve.
Malmö: A svéd város Stochkolm után ismét haza akarja hozni a díjat. Elsősorban a levegő és ivóvíz minőségének drasztikus javulása emelhető ki, valamint a biológiai sokszínűség fenntartása és a szegénynegyedek életszínvonalának javítását célzó törekvések is elismerésre méltók.
Nantes: Hatalmas zöldterületek, kertek és parkok találhatók itt. A gyerekeknek már az iskolában is tanítják, hogyan tiszteljék a természetet. A város ezen kívül sokat fordít a fiatalság környezettudatos nevelésére.
Nürnberg: Kevés német település van, ahol nagyobb erdőfelület lenne városon belül, mint itt. Komoly tervet készítettek arról, hogy a következő évtizedekben milyen ökológiai városrendezési elképzelések legyenek.
Reykjavik (képünkön): Az izlandi főváros rengeteg pénzt költ kutatásokra, amik a hosszú távú környezettudatos életvitelt tervezik meg. A geotermikus energiát számos helyen használják, magánházaknál és hivatalos helyeken egyaránt, ezzel sok energiát spórolnak meg.
Vitoria: A spanyolországi Baszkföld fővárosában a hosszú távú környezettudatos gondolkodás szinte állampolgári kötelesség. Helyi rendeleteket ökológiai szempontból megújították, a polgármester ráadásul online környezetvédelmi tippeket ad.
Stockholm: A zajszint drasztikus csökkentése, a vízellátás és a hulladékkezelés ökológiai megújítása mind-mind hozzájárult az első helyhez, csakúgy, mint az alternatív üzemanyagokkal működő tömegközlekedés.
Hamburg: A kikötőváros 2020-ig 40 százalékkal, 2050-ig pedig 80 százalékkal csökkenti a szén-dioxid kibocsátást. Már ez a tény elég volt ahhoz, hogy Hamburg elnyerje a 2011 legzöldebb városa címet.
Napi horoszkópodat itt olvashatod el. Álompasikat itt nézegethetsz. Végre mindenki elérheti az orgazmust - a női viagráról itt
olvashatsz.
Hozzászólás előtt olvasd el a felhasználási feltételeinket!