Elképesztő viták zajlanak a műsor alatt az FFT-ben (Facebook Függők Társasága) a Megasztár közvetítései alatt. Ki a jó, ki a rossz, kinek kell mennie, ki maradjon még (köszönjük Facebook, hogy megkímélsz minket attól, hogy a tévével beszélgessünk). Most ebbe nem is szeretnék belemenni, a mai este végéig nagyjából egyetértettem Murányi Andrással, akinek kritikáját ide kattintva elolvashatod a Népszabadság Online-on, de a közös dalnál (Most múlik pontosan) minden rossz érzésem szertefoszlott. Bár Giorgióval (így írja a nevét?) még mindig szívesebben találkoznék Tabáni István mellett, ahogy a jegyem vagy bérletem felmutatására biztatnak (bocsánat, én őket inkább kalauznak tudom elképzelni, mint énekesnek sokadik ránézésre is (a kalauzoktól is bocsánatot kérek)), Lakatos Yvette szerepét még mindig nem értem ebben az egészben és a jellegtelen fiatal fiúét sem, akinek a november 5-i adásban előre állt a haja, de amit együtt műveltek a közös éneklés során a versenyben lévők, az valami zseniális volt (szerintem). Gratulálok nekik. Minden rossz elfelejtve. :-) Most már csak azon gondolkodom, hogy ki vagyok én, hogy beleokoskodjak mások dolgába (egy ideig nem is fogok). Egyébként az általam eddig Utasi Árpihoz hasonlított Patai Anna esett ki, akitől ezúton is elnézést kérek, mert a végén nagyon ügyes volt (űbermegazseniális), maradnia kellett volna még. A Népszabis cikket pedig tényleg olvasd el, mert tanulságos. Az alábbi videókat pedig nézd meg, hogy tudjad, hogy miről beszéltem.
Ígérem, hogy fogok írni sűrűbben (soha ne bízz egy férfiban(ben)), de most télleg. Ez csak egy kis éjjeli szösszenet volt.
Na jók legyetek, ne fájjon a fogatok, pirítsatok kenyeret és éljen Vitéz Koplárovics Béla!
P
Első
bejegyzésemet itt
találod, a legutóbbiért kattints ide!
Hozzászólás előtt olvasd el a felhasználási feltételeinket!