Végvári Tiborral, egy budai étteremben vacsoráztunk együtt, ahol feltettünk neki néhány kérdést, amiből kiderül, hogy mivel is foglalkozik valójában. Számunkra mindig is megfejthetetlen volt a szerepe a mai bulvár életben, hiszen celebnek semmiképp nem gondolnánk, viszont rendszerint ránk mosolyog egy-egy bulvárújság címlapjáról.
CsakCsajoknak: Nemrég véletlenül kezembe került egy bulvárlap, melynek a hasábjain azt olvastam, hogy Te vagy hazánk „celebgyárosa”. Ezt Te találtad ki, vagy a szerkesztő ragasztotta rád?
Végvári Tibor: Véletlenül? Szerintem ne legyél álszent, ma a bulvármagazinok fénykorát éljük! 3 napilapunk és ki tudja, hány bulvár hetilapja van kis hazánknak, az online médiumokról nem is beszélve! Persze trendi letagadni, hogy valaki ezeket a lapokat forgatja, de lássuk be, ma már szinte mindenki ebből tájékozódik.
CSCS: Na jó, bevallom, gyakran megveszem a Napi Ászt, vagy Blikket, de még mindig nem válaszoltál a kérdésemre. Miért ragasztottad magadra ezt a „celebgyáros” titulust?
VT: Természetesen nem én ragasztottam magamra! Én meglennék e nélkül is. Az utóbbi időben sok jelzőt kaptam. Voltam már néma fiú, sőt még Hajdú Péter testőre is. Hogy a kérdésére válaszoljak, egy újságíró nevezett így egy rólam készült interjúban.
CSCS: Említetted Hajdú Pétert. Tényleg, miért ül némán abban a műsorban?
VT: Már vártam ezt a kérdést! Pont ezért, hogy megkérdezd!. Látod, én csak ott ülök és mindenkit ez foglalkoztat, hogy miért… A főszerkesztője vagyok az Esti Frizbinek. Lassan 8 éve televíziózom, az életem a média.
CSCS: De egy főszerkesztőnek miért kell benn ülnie némán egy stúdióban?
VT: Nem kell! Ez egy geg! De működik, mert Téged is kíváncsivá tette. Sokszor nem az extrém dolgok izgatják az emberek ingerküszöbét. Láthatod, a kevesebb több.
CSCS: Látom, látom! De miért pont Hajdú?
VT: Régi barátság a miénk! Egy rádióműsor kapcsán kezdtünk együtt dolgozni, és azóta együtt tévézünk.
CSCS: Na jó, térjünk vissza a „celebgyárosságra”, miért mosolyogsz különböző bulvárlapok hasábjain?
VT: Nyilván azokra a sikeres jótékonysági rendezvényekre gondol, amiket megszerveztünk, és amikről beszámolt a média. Hadd fogalmazzak úgy, hogy egy kampány sikerének mértékegysége, hogy mennyi fórum számol be róla. Amikor viszontlátsz engem egy-egy mosolygós fotón, az azt jelenti, hogy épp pénzt gyűjtöttünk egy gyermekeket segítő alapítványnak, vagy sikeresen megmentettünk egy ősparkot.
CSCS: Jótékonysági rendezvények? Mi ebben az üzlet?
VT: Hidd el, van benne. Csak nem úgy, ahogy gondolod! Akkor sikeres egy üzlet, ha mindenki jól jár. Ma mindenki nyerészkedni és okoskodni akar, pedig ha csak egyszerűen jót cselekszünk, akkor az előbb-utóbb megtérül. Engem sosem az érdekelt, hogy pénzt keressek, hanem, hogy alkossak, csináljak valamit. Ma mindenki mindenkin átlép. Én nem teszek mást, mint rendszeresen megállok pár percre.
CSCS: Ez nagyon szépen hangzik, de erre nyilván nem lehet egy vállalkozást építeni.
VT: Nem is erre alapoztam a vállalkozásomat! Mi egy kommunikációs ügynökség vagyunk, de mellette sok jótékonysági kampányt is szervezünk.
CSCS: Most akkor tévés vagy PR-os?
VT: Végzettségemet tekintve PR-os vagyok, de sokáig nem dolgoztam ezen a területen. Viszont azt látom, hogy a mai kommunikációs fogásokhoz elengedhetetlen az a terület, amivel televíziósként foglalkozom, a bulvár.
CSCS: Mit tudtok kommunikálni a bulvárral?
VT: Amikor a farok csóválja! Persze, csak ha emlékszel a filmre! Az a feladatunk, hogy felületeket szerezzünk az ügyfeleinknek különböző gerillafogásokkal. Megkeres minket egy multi, aki szeretne belekerülni az újságokba, mi pedig felforgatjuk a világot, és egyszer csak ott lesz a címlapon.
Egyszer megkeresett minket egy talajjavító szereket forgalmazó cég, hogy szeretne belekerülni a lapokba. Mi szerveztünk egy kis kertészkedést Bálint gazdával és hazánk ismert modelljeivel egy belvárosi étterem teraszán, ahol hazánk főkertésze az üvegházhatással kapcsolatos félelmeiről beszélt. A teljes magyar sajtó jelen volt az eseményen! Másnap mindenhol címlapon volt Keleti Györgyi és Bálint gazda közös földtúrása.
CSCS: Ez tetszik! Ilyen egyszerű lenne?
VT: Mondtam már, a kevesebb több! Sok ilyen kampányunk volt, ahol szintén egy jó gondolatnak köszönhetően sikeresen szereztünk meg médiafelületeket. Hozzáteszem, ha ezeket egy cég meg szeretné vásárolni, akkor akár több 10 millió forintot kellene kifizetnie.
CSCS: És erre lehet építeni egy sikeres vállalkozást?
VT: A vállalkozásunk több pillérre épül. Természetesen vannak saját rendezvényeink, mint például a Fashion Aukció! A jótékonysági rendezvény alapkoncepciója, hogy ismert divatcégek amellett, hogy tartanak egy exkluzív bemutatót, egy árverés keretében értékesíthetik kollekciójukat.
CSCS: De hol van itt a jótékonykodás?
VT: A karácsonyra való tekintettel, szerettünk volna segíteni a tiszadobi Gyermekotthonnak. Szabó Patríciával kitaláltuk, hogy mi lenne, ha ismert embereket is felkérnénk, hogy hozzák el kedvenc ruhadarabjaikat, és ajánlják fel az árverésen! A teljes bevételt pedig megkapják a kis srácok.
A Fashion Aukcióból, mint divatshow-ból egy országos turnét szervezünk. Szeretnénk elvinni ezt a rendezvény az összes 4-5 csillagos szállodába, vagy az ismert bevásárló centrumokba. A célunk, hogy a megszokott divatbemutatókat felváltsa egy interaktív, tartalmasabb kikapcsolódás.
CSCS: És akkor mi lesz a televíziózással? Az most a háttérbe szorul?
VT: A tévé? Az sosem! Az egy nagy szerelem! Amíg élek, a szívem egyik része a tévézésé marad.
A jövő évi horoszkópodat itt olvashatod el! A Pasik Klubjába itt léphetsz be! Játssz a legszexisebb sztárokkal, kattints ide!
Hozzászólás előtt olvasd el a felhasználási feltételeinket!