Csak Csajoknak

Randi az interneten - Egy pasi naplója 17. rész

Rákaptam az internetes párkeresősdire. Bár még soha nem találkoztam senkivel az ott megismert lányok közül (na jó, 2003-ban kettővel igen, de a 2009-es szériában nem), de ettől (vagy ezért) még nagyon élvezem. Egyre rutinosabb vagyok. Amikor hagyományos képem és bemutatkozó szövegem volt (nagyon szeretem ezt meg azt csinálni és húdejópofa vagyok miegymás, miegyéb), a kedves hölgyek arra sem vették a fáradságot, hogy kitöröljék a levelem, jelezvén ezzel, hogy húzzak el. Amikor ezt meguntam, jött a képcsere (aranyos állat + én), a bemutatkozásomat pedig egy hosszú idézettel kezdtem, olyannal, ami számomra nagyon kedves. Amióta ezt megléptem, nagyon szeretnek az asszonkák. Vagy lehet, hogy nem szeretnek, de legalább megnézik az adatlapom. És már pontokat is kapok néha, amiről nem tudom, hogy mi értelme van, de ettől még örülök neki.

Ami viszont nem jó, az az, hogy a kedvemre való lányok/hölgyek nem igazán írnak nekem, míg akiknek én nem igazán írnék, azok igen (gondolom mindenkinek ez a baja). Természetesen vannak kivételek. Múlt pénteken történt, hogy egy olyan hölgy írt nekem, akinek előbb-utóbb én is írtam volna. Rövid levelezés után huss fel az MSN-re (csak az a sok idióta jel ne lenne benne, ami nehezen olvashatóvá teszi az egészet) és egy jót beszélgettünk. A hétvégén sajnos sok-sok férfitársam is felfedezte magának, ezért úgy döntöttem, hogy a kezébe adom a sorsomat és nem erőltetem tovább a sok beszédet, mert annak sok az alja. Ez nem biztos illik ide, de a fejemben humoros-szerűnek hangzott, így leírtam. Most próbálok a google-n utána nézni, hogy ez mit jelenthet.

Mármint azt értem, hogy ez mikor használják és azt is, hogy mit akarunk ezzel kifejezni, csak azt nem, mi az hogy sok az alja. Alja, mint alja népség? Vagy alja, mint nem teteje? Na lehet, hogy most sokan úgy gondoljátok, hogy ekkora primitív vagyok, hogy még ezt sem tudom, ezért nem vittem semmire az életben. Ezeknek a kedves hölgyeknek írom, hogy azt viszont tudom, hogy amikor azt mondják, hogy messze van, mint Makó Jeruzsálemtől, ott nem a magyar településre gondolnak – bár kétségtelen, hogy Makó tényleg messze van Jeruzsálemtől – hanem Makó egy lovag neve.

Jól elkanyarodtam a randizós témától, aminek az az oka, hogy mindig azt írom, ami éppen az eszembe jut és most ez volt az. Tehát a szép fekete hajú, gyönyörű hölggyel szerintem már nem jutunk sokkal tovább annál az egy beszélgetésnél. Ez részben jó, mert bonyolult kapcsolatba keverednék bele, ami sok picsogós blogot eredményezne, hiszen nagy szenvedő, önsajnáló ember hírében állok, amit Ti is tapasztalhattok, ha visszaolvastok néhányat gyöngyszemeim közül. Viszont rossz is, hogy nem kezdünk bele valami fincsiségbe, mert mint már írtam, gyönyörű és kedves is (már amennyire megítélhetem a kedvességét néhány óra csetből). Azt meg nem értem, hogy mitől van ma ilyen fene jó kedvem, amikor tegnap érvágóközeli hangulatom volt. Lehet, hogy depressziós vagyok? (Jó lenne, ha visszahívna kedves Csernus doki! Kb. fél éve várom.) Na jók legyetek, ne fájjon a fogatok, pirítsatok kenyeret és éljen Vitéz Koplárovics Béla. P
A Pasik Klubjába itt kukkanthatsz be. A celebgyáros naplójáért kattints ide! Horoszkóp 2010, kattints ide vagy olvasd el itt!

Megosztás