Málta, édes Málta
2009.08.30. Este van, este van: ki-ki nyúgalomba:P-ke pedig neki kezd a blognak.
Ez annyira gyenge, hogy Arany János forog a sírjában.
Visszatértem, sziasztok. Há esküszöm, hogy mindent megpróbáltam, hogy Máltáról is írjak valami érdekeset, de nem sikerült.
Vagy ugyanez őszintén: próbálkoztam egy kicsit a blogírással máltai tartózkodásom alatt, de azért nem erőltettem meg magam, az első nehézség után feladtam az egészet. Remélem, azért nincs harag. :-)
Elég sok élményem van, megpróbálok szelektálni. Az utazás alapját a bulizás adta. Négy alkalommal volt szerencsém belemenni az éjszakába, amiből az alábbiakat szűrtem le:
1. Máltán is sötét van naplemente után (persze nem közvetlenül)
2. hatalmas nőhordák járkálnak fel, s alá az utcán, akiknek a kora nem megállapítható, de valahol 16 és 22 között vannak
3. a metroszexuális olasz fiúkból sincs hiány
4. a legtöbb helyen az egyet fizet kettőt kap akció keretében jelentősen vizezik a viszkit (gondolom a többi alkoholos italt is, de azokkal nem próbálkoztam)
5. este kilenc után csak a bárokban adnak alkoholt, a boltokban már nem szolgálnak ki
6. a szervezetem már nehezen tolerálja a heti négy berúgást (nem kiadja a felesleget, csak nehezen fogadja be).
Azért a nappalokat is nagyon élveztem, amik elég sokáig tartottak, tekintve, hogy a nagy melegre és a légkondi hiányára való tekintettel az erkélyen töltöttem az éjszakák nagy részét. Ez még nem magyarázat az előző mondat elejére, az viszont már igen, hogy a kellemes szellős éjszakának a böjtje a reggeli nap, amelynek első sugara már reggel nyolckor az arcomat cirógatta, amelytől néhány liter folyadék távozott belőlem a bőrömön keresztül. Az ilyen alvás pedig nem olyan kellemes, tehát felkel az ember és nekikezd a napi teendőinek. Ezek közé tartozott a strandolás az Intercontinental tetején, a delfinekkel úszkálás, vagy az olvasás valamilyen hűvös helyen.
Most várjátok, hogy ezekről is írjak valami érdekeset, azonban ez ma már lehetetlen, mert az utazásaim finanszírozásához nem árt egy munkahely. Ez most még megvan, azonban, ha sokáig ébren vagyok, holnap elkések és azt nem nézik jó szemmel a munkaadók.
Természetesen nem maradtok le az élménybeszámolóról, csak várnotok kell rá még egy-két napot. Jó? Jó.
P
Ha P, a pasi naplójába lapoznál bele, az első bejegyzésért kattints ide.
Szólj hozzá!
Hozzászólás előtt olvasd el a felhasználási feltételeinket!