Lemaradtam a csajról és a születésnapomról - Egy pasi naplója 47. rész

2010.08.02. Sziasztok. Mondanám, hogy ma ünnepli a blogom az első születésnapját. Mondanám, ha nem csúsztam volna le az ünnepi számomról. De lecsúsztam róla. Mostanában sok dologról lecsúszom, pedig évek óta nem síeltem. Szar poén, de az enyém. Utoljára a szombat éjjeli bulimon sikerült egy szép hölgyikéről, de ezt nem feltétlenül bánom. Egy barátom gyorsabban kapcsolt, aki így meghívta egy italra egy kellemes orgazmus reményében. Azonban miután megkapta az italát az illető, azt már két másik férfi társaságában fogyasztotta el.

Első bejegyzésemet itt találod, a legutóbbiért kattints ide!
És akkor mit is írtam volna, ha nem csúszok le a születésnapomról?
Például azt, hogy az egész írásba azért kezdtem bele, mert épp egy szakítás után voltam, ki kellett írnom magamból a dolgot. Nem azt mondom, hogy egyből kigyógyultam a nem működő kapcsolatom végetérte okozta fájdalomból, de az írás pillanatában jobban éreztem magam. És a szünetet is azért iktattam be, mert egy nő miatt megborultam.
És még mit írtam volna?
Azt, hogy tapasztalataim szerint, szeretitek az édes kutyusokat, a romantikát, azt, ha szenvedek, ha égek, és a prosztatamasszázst. A legolvasottabb bejegyzésemet (a romantikusat) 11346-an olvastátok el. A prosztatámra is büszke lehetek, arra 8623-an voltatok kíváncsiak, beégésemre pedig 5745-en. A visszajelzések alapján a mélypontom a szőrös hátam és annak legyantázásáról készült fotósorozat volt. Szerintem nem, de Kriszta véleményét azért érdemes megfontolni.
Az én kedvencem Magdi anyus marad, akit láttam meghalni több verzióban a youtube-on és láttam élve a Ferenciek terénél halála után. A legeslegeslegeslegőszintébb bejegyzésemben pedig életem szerelméről írtam, akinek az írásaim végén mindig üzenek. Csak, hogy tudja, hogy gondolok rá annak ellenére, hogy nem nagyon fogom keresni ebben az életben, mert elfogadom a nekem írt érvei közül az egyiket. Mondjuk, ha Ő nem olvas, akkor tök fölösleges.
És még mit írtam volna?
Ezt: Na jók legyetek, ne fájjon a fogatok, pirítsatok kenyeret és éljen Vitéz Koplárovics Béla!
P
Első bejegyzésemet itt találod, a legutóbbiért kattints ide!

Megosztás

Hozzászólások

Szólj hozzá!

Hozzászólás előtt olvasd el a felhasználási feltételeinket!

  1. Regisztráció