Életem nagy szerelme - Egy pasi naplója 35. rész

2010.04.19. Engedélyt kaptam egy hölgytől, hogy írjak róla blogot. Hát most megteszem. Hívjuk mondjuk Bélának, így biztosan nagyon kevesen ismernek rá. Egy vicc: Négy betű, ritka női név. Mi az? Hát persze, hogy Béla. Régi és a poént is előre lelőttem, de nem érdekel. Igen, jól tudjátok, ez az én blogom, azt írok, amit akarok. :-)

Jelölj be a Facebookon itt, és mond el, hogy miről írjak. Vagy savazz egy kicsit. :-) Első bejegyzésemet itt találod, a legutóbbiért kattints ide!

Béla megkért valamire. Arra, hogy ne cikizzem a kiejtését, és ne írjak az alkohol- és drogfüggőségéről. Tiszteletben tartom a kérését, így ezekről egy szót sem írok. :-) Főleg a kiejtését nem cikizem, mert azt imádom. Van néhány megye Nyugat-Magyarországon, ahol ezt használják. Annyira aranyos, hogy most is elmosolyodtam rajta. Bélával a főiskolán ismerkedtem meg, és egy ideig csak messziről csodáltam. Kineveztem AZ ÁLOMNŐNEK, akit olyan halandók, mint én, meg sem szólítanak, csak messziről csodálnak (Csernus doki ezért leugatna rendesen, hogy azért nem szóltam hozzá, mert gyáva vagyok és csak egy elméletet gyártottam a gyávaságomhoz. Hát ebben is van valami.). Ezt műveltem is vagy két évig, de egy nagyobb szerencse folytán összehozott minket a sors (akinek a k. anyját, hogy aztán meg így összekuszálta az egészet). Elég viharos fél évet töltöttünk együtt, a végünk is elég fura volt. Államvizsga után egy kis szex, reggel fölraktam a vonatra, elköszöntünk. Majd eltelt öt és fél év és ismét találkoztunk. A környékén jártam (legalább is azt hittem, de még rohadt messze volt onnan, mint kiderült) és meglátogattam. Mondanám, hogy ott folytattuk, ahol abbahagytuk, de ez nem teljesen igaz, mert integetéssel hagytuk abba 2003 májusában/júniusában. De beszélgetésileg biztosan egy hullámhosszon maradtunk. Meg ittunk is együtt. Azt is nagyon szeretek vele, mert még alkoholos befolyásoltság hiányában is megnevettet. Hát még akkor, amikor iszunk. Olyan viccesen beszólogatós típus, amin jókat lehet derülni. Azért gyanítom, hogy nem mindenkinek tetszik ez, de nekem nagyon. És a poénjai nagyon távol állnak a Mikroszkóp színpadtól, ami nagy erény.
Tehát ott tartottam, hogy egy codálatosz estét együtt töltöttünk (éjszakát sajnos nem), majd fél év után ismét meglátogattam. Akkor nem jártam a környéken, de már nagyon szerettem volna látni. Két éjszakát maradtam a helyi motelben, - amit nagyon szeretek, még két ingyenes pornócsatorna is van – így majdnem két napot lehettünk együtt. Többször történt meg, hogy egy szituációban valamire gondoltam és ő kimondta (és ezek nem olyan egyértelmű szituációk voltak, hogy fegyvert fogtak ránk, vagy zuhant a repülő, amin ültünk). Tudom, hogy olvasod kedves Béla! Igen, amikor zsepit kerestél a strand bejáratánál, tényleg azt hittem, hogy gumit keresel (ezt csak ketten értjük, de lehet, hogy csak én, a többi olvasó ne törje rajta a fejét, mert fölösleges). Úgy éreztem, hogy totálisan egy hullámhosszon vagyunk és azt is, hogy ismét megtaláltam azt a nőt, akivel le tudnám élni az életem (ezt éreztem első királyságunk alatt is, akkor életemben először). Jelen helyzetemben még el is költöznék a közelébe (ő azt hiszi, hogy szerelmes vagyok Budapestbe és ki sem szeretném tenni innen a lábam (ami félig meddig igaz), de elképzelhető, hogy hamarosan mindenképpen elköltözöm innen, amennyiben a munkaerőpiacnak máshol van rám szüksége, és nagyon). Internetre írni pedig bárhonnan lehet. Írhatnék még számos szép dolgot Róla, de az már nagyon nyalásnak tűnhet (azt pedig nem szóban/írásban szeretek). Most eszembe jutott egy jó poén, de nagyon közönséges, már-már Bongó sorsolás körüli szórakoztató műsorszámba hajló lett volna (a Mikroszkóp színpad társulatát mégsem sérthetem meg kétszer egy bejegyzésen belül). Ádám, te pedig ne röhögj a blogon, nem te vagy a célcsoport. :-) Ennek a résznek csak egy ember a célcsoportja, és azok, akiket még érdekel az ilyen. Visszaolvasva az egészet, nem vagyok megelégedve ezzel. A fejemben sokkal jobban hangzott és nem ennyire picsogósnak. Ebből most az jött le, hogy jaj de nagyon szenvedek és mindenki sajnáljon. Pedig tök jól vagyok. Szombaton például olyat cseteltem, hogy mind a tíz ujjamat megnyaltam utána. Na jók legyetek, ne fájjon a fogatok, pirítsatok kenyeret és éljen Vitéz Koplárovics Béla (nem róla írtam).
P
Jelölj be a Facebookon itt, és mond el, hogy miről írjak. Vagy savazz egy kicsit. :-) Első bejegyzésemet itt találod, a legutóbbiért kattints ide!
Vagy olvass bele a többi pasi gondolataiba itt, a csajokéba pedig itt.

Megosztás

Hozzászólások

Szólj hozzá!

Hozzászólás előtt olvasd el a felhasználási feltételeinket!

  1. Regisztráció