Egy, kettő, hááárom

2009.07.27. Mit tegyen az ember, ha véget ér egy szerelem? Időt szakít olyan dolgokra, amikre eddig nem tudott, edzeni jár, szórakozni a barátaival, vagy belekezd a naplóírásba.

Gondban vagyok. Naplót kellene írnom hetente legalább kétszer, bízva abban, hogy elnyerem néhány ember tetszését, akiknek a szünetelő Barátok közt, a Jóban Rosszban vagy a Két pasi meg egy kicsi helyett beköltözhetek néhány percre a lakásába. Esetleg másnap a munkahelyére. Nem tudom, hogy fog menni, hiszen az asztma ellen felírt gyógyszereket sem voltam képes minden nap beszedni, pedig ott a jó közérzetem volt a tét. Azért írom múlt időben, mert annyira megszoktam, hogy kimarad néhány nap, hogy már teljesen elhagytam. Ha nő lennék, és így elhanyagolnám a fogamzásgátló szedését, már jó néhány gyereket összehoztam volna. Azért adok magamnak egy esélyt. Persze nem a gyerekszülésre, hanem a naplóírásra.

Egy hete váltam ismét szinglivé. Annyira utálom ezt a szót, de a szingliség sem tesz boldoggá, így az érzésem és a kifejezés nagyon jól megférnek egymás mellett. Amit a múlt hétfőn kaptam, még mindig emésztem. Nem vagyok biztos abban, hogy az elküldésem módja nagyon szerencsés volt, de biztos tettem néhány olyan dolgot, ami miatt ezt érdemeltem. Bár a szerelmünk (pontosabban csak az enyém) szájából nem hiszem, hogy úgy elhangozhat az elbocsátó szép üzenet, hogy azzal maradéktalanul meg legyünk elégedve. Nem szeretnék belemenni a részletekbe, mert nem. Ha lesz rá igény (hozzászólásokban várom a kíváncsi lányokat, csajokat, hölgyeket, úrhölgyeket, asszonyokat), azért mesélek róla, mert mindent az olvasóért.

Na, de térjünk vissza oda, hogy egy hete egyedül. Milyen jól el lehet ilyenkor tervezni, hogy legalább majd lesz időm minden olyat csinálni, amire eddig nem volt, és majd most szép leszek, izmos és nagyon egészséges. Utána kiderül, hogy ehhez az állapothoz olyan tevékenységeken keresztül vezet az út, amit az ember sokkal szívesebben végzett volna a párjával. De nem. És rájön, hogy egy igazán ostoba marha volt, hogy nem előbb gondolkodott. Mos mán mindegy. Dehogy mindegy, csak ezzel olyan jó nyugtatni magam. Meg a tütüke is nagyon jól tud ilyenkor esni. Múlt csütörtökön el is mentem bulizni, és adtam a diétámnak egy jókora pofont. Egy kolléganőmnél találkoztunk néhányan, iszogattunk, majd el a Romkertbe. Mindenki húzta kicsit a száját, hogy milyen sokan vannak - ők akartak menni, én tudtam, hogy ez lesz. De én nagyon jól éreztem magam az alkohol pozitív hatásának köszönhetően. Remélem, azért az előző sorokban olvasottak alapján senki sem gondolja, hogy egy mocskos alkoholista vagyok. Anyuka, Te se gondold ezt, meg kellett tennem. :-)

A hétvége felemásra sikeredett. Szombat, vasárnap Forma-1, király volt. Hazaérkezéskor letargiahegyek mindkét nap, de ezt az alvás és a Zimmer Feri című film nagyon jól gyógyítja. Most meg itt ülök, és azon gondolkodom, hogy milyen hangulatú hét következik, mikor lép be a kedves az iwiw-re és igyekszem úgy szervezni az életemet, hogy minél többet legyek haverokkal. Na, eleget rinyáltam, megyek inkább, és befejezem Zimmer Ferit.

P

Tedd próbára szerencsédet nyereményjátékunkban itt! Olvasd el, mit írt ma Kriszta a naplójába! A legfrissebb bejegyzését itt találod.

Megosztás

Hozzászólások

2009.08.03. 12:19

marinéni
Engem érdekelne nagyon minden apró részlet. És sok erőt a következő napokhoz!

Szólj hozzá!

Hozzászólás előtt olvasd el a felhasználási feltételeinket!

  1. Regisztráció