Csak Csajoknak

A sárga rózsa - Paulina Éva naplója 13. rész

Az írónő bejegyzéseit itt találod: 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész, 6. rész, 7. rész, 8. rész, 9. rész, 10. rész, 11. rész, 12. rész

Mentek nyaralni az idén? Vagy nem futja rá? És helyette a strandra fogtok járni? Persze már aki megengedheti magának. Aki meg nem, az otthon tölti a szabadságát. Apropó, egyáltalán: van szabadságotok? No, nem papíron, hanem a valóságban. Megengedi a főnök, hogy kivegyétek? Vagy úgy kell nyomni őt, netán könyörögni neki, hogy adja csak ki azokat a napokat, amelyek arra valók, hogy a dolgozó regenerálódjon, kipihenje magát, és energiától duzzadva álljon munkába újra.

Amúgy milyen főnökötök van? Olyan, aki kiszekálja a lelketeket, aki sorozatosan túlóráztat benneteket, és sorozatosan nem ismeri el a munkátokat? És aztán: meg vagytok-e fizetve? Ugye, hogy nem? Bezzeg, akik közel vannak a tűzhöz, a főnök rokonai, barátai, ismerősei... Szóval még mindig azok kapják a nagy pénzt, akik tudnak helyezkedni, és nem azok, akik egyszerűen csak tudnak DOLGOZNI.

Mi vár benneteket otthon, amikor munka után hazamentek? Szeretetteljes, megértő légkör, elfogadó, támogató közeg, vagy pedig követelőző, visszafeleselő gyerek és fáradt, közömbös férj?

Oldalakat lehetne teleírni azokkal a problémákkal, amelyek miatt a nők manapság aggódnak. Mint hogy azoknak a szorongató kérdéseknek sincs se vége se hossza, amelyeket gyakran felteszünk magunkban és amelyekre az általunk megélt mindennapi valóság nem ad választ.

Ezeket a kérdéseket aztán ki-ki a maga vérmérséklete és hite szerint kezeli. Vannak, akik mindenáron választ, megoldást akarnak kicsikarni az élettől, és emiatt aztán idegesek, frusztráltak lesznek, mert nagyon sokszor falakba ütköznek, és egy jottányit sem jutnak előre, miközben rengeteg energiát fektetnek be.

Mások szkeptikusan kezelik, mert azt mondják, hogy nincs módjuk megoldást keresni, és a túlélésre rendezkednek be. Megpróbálnak kivárni egy jobb lehetőséget, ami aztán vagy eljön vagy nem.

Így vagy úgy, mindegy, hogy melyik megoldást választjuk, a gondokat, problémákat vonszoljuk magunkkal hónapokig, olykor évekig. Különösen, ha olyan dologról van szó, aminek a megoldása biztos, hogy a jövőbe vetítődik. Nehéz ugyanis elfogadni, hogy nem kezdhetünk hozzá azonnal, nem tervezhetünk, mert valami megállította az életünket. Fel kellene újítani a lakást, de meg kell várni, hogy a gyerek elvégezze az iskolát. Keresni kellene egy jobb munkahelyet, de ebben a pillanatban, ebben a szakmában nincs jobb kínálat. Lehet hogy tovább kellene képezni magunkat, igen ám, de éppen most lett munkanélküli a férj, szóval ez most nem aktuális.

Olykor aztán ezekkel az egyelőre megoldatlan és megoldhatatlan problémákkal van tele a fejünk, ezek zsonganak az agyunkban, határozzák meg a hangulatunkat, és emiatt sokszor nem tudjuk élvezni az élet apró örömeit.

Ma éppen bevásárlásból vezettem hazafelé, és azon morfondíroztam, hogy mennyire fölmentek az árak. Hozzátettem magamban, hogy a fizetések meg nem, sőt, nem tudom megfigyeltétek-e, de a gazdasági válság miatt a munkáltatók kezdték csökkenteni a fizetéseket. Szóval éppen ezen füstölögtem, amikor megláttam egy férfit a járdán, aki kerekesszékkel közelített a gyalogátkelőhely felé. Aztán egyszer csak megállt a székkel. Mivel én meg piros lámpát kaptam éppen, volt időm megfigyelni, hogy miért torpant meg. A férfi a járda szélénél lévő virágágyáshoz hajtott a kerekesszékével és megszagolt egy sárga rózsát.

És akkor egy pillanatra megállt minden. A gazdasági válság, az áremelkedés, a fizetések helyzete... Mert lám, itt van ez a férfi, aki menni sem tud kerekesszék nélkül, akinek biztosan nagyon sok a gondja. És mégis. Egy pillanatra félreteszi a gondokat és megáll, hogy megszagolja a sárga rózsát.

Azt gondolom, hogy nekünk is követni kellene a példáját. Olykor egy pillanatnyi csöndet parancsolni a köröttünk nyüzsgő világnak, félretenni a tépelődő vagy nyomasztó gondolatokat és megszagolni egy rózsát. Még az sem baj, ha nem sárga a színe.
Az írónő bejegyzéseit itt találod: 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész, 6. rész, 7. rész, 8. rész, 9. rész, 10. rész, 11. rész, 12. rész

Megosztás